Magyar Lovaskultúra
Szunyoghy András:
A ló művészeti anatómiája
Szöveg: Dr. Fehér György, Dr Fáncsi Tibor
5. Kiadás Kossuth kiadó 2006
2014-08-25
A ló művészeti anatómiája
Lovat rajzolni sokan szeretnek - pedig nehéz. Egyrészt talán azért, mert a ló testfölépítése bonyolult, s olyan jellegzetességei vannak, amit a valóságban alkalmasint tudattalanul is fölismerünk, de sok rajzon csak annyit látunk, hogy valami hiányzik - s nem is mindig tudjuk, hogy mi az.
Aztán nehéz azért is, mert a lovas rajzok szinte mindegyike nem is annyira a lóról szól, mint inkább arról, amit a ló a rajzolójának jelent. Ez persze még nem is baj, talán minden rajznak éppen ez a lényege. De éppen ezért, az a lórajz fog tetszeni nekünk, amelyik olyan viszonyt fejez ki, ami hasonlít a szemlélő lóhoz való viszonyához, vagy legalábbis a szemlélő számára elfogadható, értékelhető, értelmezhető.
Létezik persze egy tárgyilagos, legalábbis távolságtartó ábrázolási mód, amelyben a hangsúly a valósághűségen, a testfölépítés pontos bemutatásán van. Ilyen rajzokat találunk Szunyoghy András könyvében. Kiemelkedő rajztudás, precizitás és anatómiai pontosság jellemzi ábráit.
A tudományos igényességnek megfelelően a rajzokon bemutatott képletek neveit is megtaláljuk, mégpedig magyarul, angolul és németül egyaránt. Aki tanult valaha anatómiát, talán hiányolhatja a hivatalos latin neveket, bár szerencsére az angol elnevezések elég jól követik a latint, ami egyes képleteknek a megfelelő emberi anatómiai struktúrákkal való azonosítását megkönyíti a humán anatómia ismerői számára.
A cél azonban nyilván annyi, hogy egyfajta "alapvázat" adjon segítségül azoknak, akik szeretnének igényes lórajzokat készíteni, vagy akár csak egyszerűbbeket, a maguk szórakoztatására.
Mivel a rajzok jelentős része a ló csont- és izomrendszerét is bemutatja, nem csupán a felszíni képleteket, a könyv azoknak a lovasoknak is hasznos lehet, akik nem is próbálkoznak ló-rajzokat készíteni, de jobban szeretnék érteni, hogyan is mozog a ló, mi is történik akkor, amikor léptetünk, ügetünk, vágtázunk.
Hiszen - ellentétben egy tisztán tudományos anatómiai atlasszal - itt nemcsak alaphelyzetben álló lovat látunk, hanem követhetjük a különböző testhelyzetekben is a képletek pozícióját.
S az, hogy minden tárgyilagosságuk mellett a rajzok kifejezetten szépek is, arra utal, hogy aki készítette őket, nemcsak szakmai feladatot látott a könyv elkészítésében, de elég sokat tudhat ló és ember ősi viszonyáról is.