Magyar Lovaskultúra


Etruszk lovas ábrázolások

 

 

 

Egészen véletlenül került a kezembe egy könyv: Massimo Pallottino Az etruszkok. (Gondolat Kiadó 1980, fordította Jászay Magda)

 

A könyv hihetlen szakszerűséggel dolgozza föl mindazt, amit az etruszkokról és kultúrájukról tudni lehet. (Bár azóta nyilván kerültek elő újabb ismeretek)

 

Sajnos nincs külön fejezet az etruszk lovaskultúráról. Nyilván nem is lehet sokat tudni róla.

 

Az etruszkok itália lakói voltak, kultúrájuk mintegy ezer éven át virágzott, nagyjából az időszámítás kezdetéig, mikor is a fokozódó római terjeszkedés elnyomta.

2014-10-12

 

Massimo Pallottino Az etruszkok című könyvében nyolcvan fekete-fehér képes tábla (táblánként 1-3 fénykép) található.

Ezek között lovas ábrázolás öt darab van. Kettő közülük erősen stilizált (az egyik egy bronz edény lába lófejjel és egy a lónak dőlő, de nem rajta ülő férfi alakkal, a másik egy modern alkotásnak  is beillő vékony sziluettszerű kisplasztika) a másik három azoban eléggé realisztikus, úgyhogy adhat valamilyen támpontot a korabeli lovaglásról.

A képen látható nyilazó amazon bronzszobrocska egy edény fedelét dísziti. A ló meglehetősen összeszedett tartásban üget, feje föligazítva, mintha egy klasszikus díjlovas bemutatót látnánk. A lovas ülése  természetes, könnyed. A lábai egészen előre nyúlnak ( a váll-csípő-sarok messze nem egy függőleges vonalban van), ami a hátrafelé nyilazásból természetesen adódik. (Bárki kipróbálhatja: szőrén ügetve forduljon teljesen hátra, és kérjen meg valakit, hogy fotózza le közben.)

Ami feltűnő: sem zabla, sem kantár nem szerepel egyik ábrázoláson sem. (Természetesen nyereg és kengyel sem, de ez nem meglepő, utóbbit a rómaiak sem ismerték.)

A  lent, jobb oldalon látható képen szintén szőrén ügető lovast látunk, hátrafelé tartott jobb kezében egy kamcsira emlékeztető rövid nyelű ostor, bal kezével előre nyúlik  a ló nyakának jobb oldalán, talán valamit markol, de ez sajnos nem ismerhető föl.  A ló hosszú keskeny teste  az akhal tekékre emlékeztet.

Kezdőlap > Írások >Etruszk lovas ábrázolások

A legmegdöbbentőbb azonban a bal oldat látható bolognai sírtábla, amelynek alsó részén egy gall gyalogos  harcossal kűzdő etruszk lovas látható. A lovon összesen egy kettős nyakmadzag vagy szíj van, a lovas baljával a ló sörényébe kapaszkodik, jobb kezében kard. A ló pedig szabályos redoppot mutat be, eltekintve talán attól, hogy lábai nem érik a földet, holott a redoppnak nincs lebegési fázisa. (Ez azonban a perspektívikus ábrázolás hiányából adódóan látszólagos is lehet, vagy - a sírkő középső mitologikus ábrájához hasonlóan a ló "földöntúli" mivoltát érzékelteti). 

Természetesen az, hogy egyik képen sincs sem zabla, sem kantár, nem jelenti azt, hogy ne ismerték volna ezeket a szerszámokat, sőt még azt sem, hogy képesek voltak ezek nélkül lovagolni. De a hiányuk talán utalhat arra, hogy nem ezeket az eszközöket tartották a legfontosabbnak, legjellemzőbbnek a lovaglással kapcsolatosan.

(A lovas talán egy rövid kardot markol jobb kezében, de nem világos, hogy a kard hegyét vagy a ló fülét látjuk a fejtetőn)