Magyar Lovaskultúra


2012 október

 

Erdély a magyar lovaskultúra szempontjából alighanem bőven tartogat még fölfedezni valót. Nyilván kutatók százai járták keresztül-kasul, s számos lovastúra szelte át hegyeit-völgyeit. És legyünk őszinték, a rossz értelemben vett modernizáció, az ócskaságok és kacatok jópár évtizede Erdélyt sem kerülték el.  Mégis, aki arra jár, valami ősi levegő fuvallatát érzi, és működésben, napi használatban lát olyan dolgokat, amiket másutt már csak múzeumok őriznek. Még nyár elején, kirgíziai túránk kapcsán határoztuk el, hogy idén - vagy harminc év után ismét - elmegyünk a körösfeketetói vásárba. 

Péntek délután undultunk útnak, szállásunk Zsobokon a református gyermekotthonban volt, ami külön bemutatást érdemelne, bár nem lovas téma. Egy két fényképpel azért megemlékezünk róla.

2012-10-14

Vásárfia

Kőrösfeketetó 2012

 

Átalvető

Átalvetőre már régen vágytunk. Aki nem tudná, az átalvető a nyeregre vagy a ló hátára teríthető alkamatosság, egy széles szövet, ami két oldalon visszahajtva és szélein levarrva jókora zsebet formál, s alkalmas arra, hogy ruhaneműt, miegyebet szállítsunk benne. Kirgizisztánban az állatvásárban hiába kerestük, csak régisgébpltban láttunk pár kopott, öreg darabot. Ezuttal viszont szerencsénk volt, több árusnál, többféle változatban is találtunk, s így mindhármunknak jutott a családban.

Nyergek  

 

A vásárban rengeteg nyerget láttunk, újakat, régieket egyaránt. Kovács Béla nyeregkészítő például a Bock nyeregre emlékeztető, de fatalpú nyerget készít, erről fényképet nem készítettünk, de saját honlapján megnézhető.  Végül - egészen elképesztő kacatok között - egy jó állapotú gyimesi fanyeregre bukkantunk, ennek nem tudtunk ellent állni. Még ha nem is passzol majd egyik lovunkra se, akkor is megérte 200 lejért elhozni ezt a valóban történelmi érdekességű, s ráadásul szépen kidolgozott darabot.

 

Összehasonlításul, s a használati mód bemutatására íme az átalvető egy kirgíz lovon. (Kocskor, Kirgizisztán 2012)

A gyimesi nyereg egyik jellegzetessége, hogy nincs rajta ülőbőr, a farészek között feszülő nyersbőr híd. Érdekes a kengyelszíj befűzésének megoldása: a szíj a felső lyukon bebújik, az alsón ismét visszajön a nyeregtalp felső felszínére, így nem kell bevágást készíteni a talpon a szíj befekvésére. Továbbá nincs meghatározott helye a hevedernek. A vásárban egy arra járó azt mondta, hogy gyimesben heveder nélkül használják ezt a nyerget, mint a hortobágyi csikósok a priccset vagy patracot.  Az alábbi két kép, amelyeket a Kríza János Néprajzi Társaság Képtárában találtam, nem ezt igazolja. De nem is azt a megoldást látjuk itt, amit Kirgizisztánban láttunk, ott ugyanis a heveder fölülről körbeveszi az egész nyerget, párnástul birkabundástul.

Gyimesi nyergek a Kríza János Néprajzi Társaság Képtárában

Fotó: Vámszer Géza, Gyimesközéplok, 1961.

 

Érdemes megfigyelni a bal oldali képen a kettős hevedert, amit manapság jobbára csak western nyergeken látunk, továbbá az első heveder "mozgócsiga" szerű kiképzését (ugyanez látható a jobboldali képen) ami nagyban megkönnyíti a heveder szorítását. Ez a technika szintén használatos a western nyergeken.

Szerszámok

 

Ez a szénahordó villa akár a vaskor előtti időkből is származhatna. Az itt látható példány ugyan drótfonattal van összefogva, de az igazi - láttunk olyat is - hánccsal készül. Az ágat egyszerűen hosszában két helyen bevágják, a résbe éket vernek (alighanem gőzölni kell előtte a fát) és amikor elég mélyen van az ék, akkor a hánccsal összeszorítják. Ennyi az egész mesterség.

Persze az elkészítés fém eszközök nélkül igen nehéz, de maga a szerszám tiszta fa.

Viselet

 

Ez a bekecs és a hozzávaló nadrág Györgyfalváról való székely viselet. A nadrághoz pantalló tartozik, kifejezetten csizmához való. A bácsi, akitől vettük, maga is ilyen ruhát hordott.

 

Úgy tűnik, téli, hidegebb időben lovaglásra is alkamas lesz, bár a székelyeknek  - ahogy a kirgizeknél is láttuk, nyilván nincs külön lovas öltözékük. 

 

 

Arcok

 

Végül ha valaki semmit sem akar vásárolni, s nem is kíváncsi a vásári portékára, ezekért az arcokért akkor is érdemes ellátogatni egyszer a feketetói vásárba

KezdőlapTárgyi kultúra > A kőrösfeketetói vásár