Magyar Lovaskultúra
A képeken a vállat és a csípőt összekötő vonalat igyekeztem az izületek forgási tengelyének megfelelően behúzni. Még az sem világos, hogy a "váll-csípő sarok egyvonalban" pontosan mire vonatkozik. A sarok esetében nem a bokaizületet, hanem valóban a sarkot, sőt a csizma sarkát jelzi a rövid vonal
A képek jobbról balra: Felix Brükner,
Linda Tellington-Jones, Wnetworth Tellington.
Forrás: Gőblyös István Kengyelhossz (Lovas Nemzet 2013 február)
Shannon Yewell Wiel Strike a long trot - legendary horsewoman Linda Tellington-Johnes
Midegyik képen azt látjuk, hogy a sarok valamivel előrébb van a váll-csípő vonalánál. Igaz, nincs kifejezetten szó kifejezett székülésről, mert a combok eléggé lejtősek. A mongolok közt viszont találunk valódi székülést, pedig valamit ők is konyítanak a lovagláshoz.
Végeredményben Gőblyös István is azt hangsúlyozza, hogy a jó ülés az, amelyik laza és független (azaz az egyensúlyt nem kapaszkodással éri el), és nem az, amelyik kívülről nézve megfelel valamilyen előírt testtartásnak, de ezt csak feszengve tudja megvalósítani.
Végezetül még egy kép kívánkozik ide, Philippe Karl könyvéből. Ezen a képen is a sarok még egy kicsit előrébb van a váll-csípő vonaltól, de csak a sarkantyú hosszával. Ami azonban figyelemre méltó, hogy ezt csaknem teljesen kinyújtott lábbal éri el, tehát a comb és az alsó lábszár alig tér el a függőlegestől. Ha az előbbi képekről a székülés, akkor erről a a villaülés juthatna eszünkbe, de erről sincs szó.
Mindegyik kép nagyon határozott, ugyanakkor könnyed és elegáns testtartást sugároz.
És ami még fontosabb: mindegyik kép egyéniséget fejez ki, mindegyiknek karaktere van.
Ezért nem szerencsés, ha a lovasképzésben azt várjuk el, hogy a lovasok utánozzanak valamilyen mintát - legyen az bármilyen jó.
Sally Swift Centered Riding című könyvében mutatja be ezt a szobrot, Cyrus Edwin Dallin 1909-ben készült alkotását (amely a bostoni szépművészeti múzeum előtt áll), mint a az ellazult egyensúlyban ülés eszményképét. (A könyv magyarul A lovaglás titkai - összpontosított lovaglás címen jelent meg.)
A szobor címe: Fohász a Nagy Szellemhez - Appeal to the Great Spirit.
A kép valóban megkapó. A szobor anatómiai pontossága mellett ember és ló sajátos összhangját mutatja számomra, s az állati, emberi és szellemi világ hármas kapcsolatát. A Nagy Szellem - ahogyan ez egy szellemhez illik - fizikai mivoltában persze nem látható, de a széttárt karú emberre mint valami záporozó sugárzás hat, szinte tolja hátra. A ló figyelme ezenközben a földre irányul. Szemei, fülei lefelé fordulnak, a szája kissé feszült. Érdekes, legalábbis ebből a szögből fotózva úgy látszik, hogy a ló hátsó lábai kissé hátranyúlnak, mintha előre tolva ellentartana annak a nyomásnak, ami az emberre nehezedik.
S ezzel együtt a lovas ülése egészen laza, nyugodt, a ló és lovas között semmilyen feszültség nincsen.
A dolog azért megkapó, mert azt sejteti, hogy a helyes ülés, az ember és ló közötti egyensúly nem pusztán, sőt talán nem is elsősorban testi gyakorlás kérdése, hozzá tartozik a harmadik, a szellemi pólus, aminek az ember átengedi, átadja magát - mert saját erőfeszítései révén úgysem érheti el.
A fotóst dícséri, hogy olyan pillanatban készítette a képet, amikor a Nap éppen abból a szögből éri a szobrot, ahonnan a Nagy Szellem sugárzását véljük érezni.
Az elengedettségnek ez a spirituális pólusa, amit ki-ki saját hite vagy sejtése szerint nevezhet el - olykor szinte kézzel foghatóan hiányzik amúgy kiváló lovasokból is. Máskor meg az esetleg ügyetlen mozdulatokon is érezhetően áttedereng valami sugárzás.
A dolognak természetesen nincs közvetlen köze a lovas világnézetéhez úgy általában. Sokkal inkább a szellemi átengedőség a kérdés, hogy a lovas saját személyiségének, képességeinek mekkora jelentőséget tulajdonít lovaglás közben...
Barokk ülés
A kérdés még érdekesebb lesz, ha régi barokk lovas képeket nézegetünk. Szinte kivétel nélkül azt látjuk, hogy a lovas hátrafelé dől a nyeregben, laza, többnyire fél kézben tartott szárral. Mégpedig a legkülönbözőbb feladatok közben, álljban ( a szöveg alatt), iskola-álljban (jobbra) vagy levade-ban (legalul). Ha alkalmas képet találunk, azt is be fogjuk mutatni, mennyire hasonlít ez az ülés a csikósok ülésére. Sajnos rájuk a laza szártartás már nem annyira jellemző.
John Elias Ridinger (1698-1767)
Scenes of Dressage from 'Le Nouveau Manege representant Un homme de Cheval parfait dans touts les exercices'
handcoloured engravings on wove paper, originally published Augsburg, 1734
Forrás: www.christies.com
Bernardo Bellotto (1721–1780)
Colonel Piotr Königsfels teaching
Prince Jozef Poniatowski how to ride.
Forrás:Wikipedia
Mister de Nestier First equerry of King Louis the fifteenth
Forrás: www.autoposture.com