Magyar Lovaskultúra


240 ló, 450 lovas és többezer látogató részvételével végetért a Nyeregszemle, a magyar lovas hagyomány, múlt, jelen és jövő tarka forgatagát bemutató nagy találkozó. Élményeinket ezen  az  oldalon megosztjuk a Magyar Lovaskultúra olvasóival.

Kezdőlap > Programok > Nyeregszemle 2011 > Nyeregszemle 2012

A szombati napot tudtuk lenn tölteni Ópusztaszeren, a Nyeregszemlén. Kitűnő előadásokat hallgattunk Kun Pétertől, Eördög Andrástól, Petraskó Tamástól és Lezsák Leventétől. Ezenkívül egy förgeteges köböre játékot szemlélhettünk, és végigbogarásztuk a pazar kézműves vásárt. Hazafelé Margit summázva élményeinket azt mondta, erőt adott az embernek. Azt hiszem igaza van. Sok ember, sokféle tudással és háttérrel nagy békességben volt együtt, s azt keresték ami közös, tisztelve azt, ami különbözik. Azt éreztük, hogy mindenki, miközben magát adta, egyben nyitott volt a másikra, legalábbis az elfogadás szintjén. Az ilyen pillanatok valóban erőt adnak mindanyiunknak.

Dr. Kun Péter  (névjegyén ez áll: keletkutató - gazdálkodó) a kazak mongol lovasokról írt Szelek szárnyán című könyve kapcsán osztotta meg élményeit, gondolatait az eleinte kis létszámú, de aztán egyre szaporodó hallgatóságának. Hatalmas kutató munkával tárta föl az itt-ott még föllelhető magyar hagyomány szoros kapcsolatát a keleti lovas népek kultúrájával, nyelvi, tárgyi és gyakorlati példákból vett bizonyítékokkal. Előadása közben újra és újra szóba került, hogy ez a lovas kultúra gyakorlatában számos rokon vonást mutat az amerika "wetern" lovaglással. A formák, a stílus minden különbözősége ellenére a lovaglás módja, gyakorlata nagyon is hasonló. Elgondolkozhatunk azon, hogy vajon ez a hasonlóság valami szerves kultúrális folyamatosság, kölcsönhatás következménye, vagy egyszerűen abból adódik, hogy a munkalovaglás, a lónak az állattartásban való használata, szükségeszerűen alakít ki azonos formákat a világ minden táján. Annyi bizonyos, hogy az utóbbi évszázadokat tekintve amerikában a folytonosság inkább megmaradt, ezért - Kun Péter megfogalmazásában - számos dolgot amerikából kell "visszatanulnunk".  Hozzátehetnénk, hogy a hazai gyakorlatban sokszor csak a külsőségek utánzását, az angol szavak bujránzását látjuk a "Ranch"-eknek nevezett lovastanyákon. A formák mögötti lényeg bizony sokszor elvész - de rajtunk áll, hogy ne így legyen. S a Nyeregszemle egésze jó szolgálatot tett ebben az irányban.

 2011 július 25

A Nyeregszemle a betyárvilágnak is emléket állított. De erről a betyárokról szóló írásunkban emlékezünk meg.

Eördög András  a kunfakó ló tenyésztéséről, illetve egy kalandos erdélyi lovastúráról tartott előadást. A konyik és arab lovak keresztezéséből származó kunfakó kísérlet a népvándolráskori magyar ló fenotípusának (azaz nem genetikai, hanem csak külső megjelenésbeli) rekonstruálására. A bal oldali képen egy ilyen példány látható, apró termetű, jó járású, zebracsíkos, szíjjalt hátú egérfakó ló. Hogy a rekonstrukció mennyire sikeres, vagy hogy az új fajta beválik-e, nem tudom. De a kistermetű, kevéssé igényes lovak elterjedése már csak gazdasági megfontolásból is kívánatos.  Bajosan lehet nemzeti lovasprogramot alapozni kényes, nagy költségen tartható, drága lovakra.

Kíváncsian várjuk a fejleményeket.

Lezsák Levente  lovas kaszkadőr - miután néhány filmfelvételen bemutatta, mi mindenre képes egy kaszkadőr lóval és ló nélkül - arról beszélt, hogy a kaszkadőr munkája a veszélyes helyezetek vállalásából áll, a ló viszont természete szerint menekül minden veszély elől. A lovas kaszakdőr számára éppen ez jelenti a kihívást. Beszámolt arról a belső fejlődésről, amely egy ponton lelkiismereti kérdéssé teszi: miért, milyen alapon várhatjuk el a lótól, hogy a kedvünkért vállaljon természetével ellentétes helyzeteket.

Számára ez a lelkiismereti kérdés jelentette az erőszakmentes lókiképzés útján való elindulást. Amikor ez történt, Magyarországon még nem léteztek ilyen képzések. Ennek köszönhetően nem Lezsák Levente nem kell kösse magát egyik vagy másik erőszakmentes lókiképző módszereihez, szabadon kísérletezhet és szabadon választhat a helyzethez és az adott lóhoz éppen megfelelőnek látszó módszert.

Az előadáson elhangzott számos gondolat olvasható a Lovas Nemzetben sorozatban közölt kaszakdőr naplójában is.